Láthatósági vizsgálat készítése
Téradatokon végzett analízis (szimuláció), célja a kijelölt kritikus elemek fizikai (vizuális) összeláthatóságának (rálátás és takarás) meghatározása.
A probléma
A téradatokon alapuló láthatósági elemzésre (viewshed analízisre) olyankor lehet szükség, amikor egy fizikai térben az optikai akadálymentesség hiánya, vagy épp annak megléte mérnöki, gazdasági, illetve biztonsági kockázatot vagy konfliktust generálhat. A probléma alapja minden esetben az, hogy a domborzat és az épített környezet komplexitása miatt a térbeli rálátás (vagy takarás) mértéke emberi szemmel vagy hagyományos, síkban értelmezett térképek alapján nem becsülhető meg pontosan: hálózatfejlesztés és jeltovábbítás a telekommunikációban, nagyléptékű ipari és energetikai beruházások (pl. szélerőműparkok, magasfeszültségű távvezetékek, bányák) tervezése, megvalósulás előtti szimulációja, tér és objektumbiztonság, ingatlanfejlesztés.
A megoldás folyamata
Az elemzés során a megfigyelőpontból virtuális egyeneseket (fénysugarakat) húzunk a modell minden egyes vizsgált cellájának középpontjába. Az algoritmus a sugár mentén végigpásztázza a 3D modell magassági értékeit. Ha a célcella és a megfigyelőpont közötti egyenes (a látóvonal) egyetlen közbeeső tereptárgyat vagy domborzati elemet sem metsz, a célpont látható. Ha bármely közbeeső cella magassága belóg ebbe a látóvonalba, az adott pixel és a mögötte lévő, takarásban lévő terület nem látható kódot kap (árnyékzóna alakul ki).
Az eredmény
A lefutott szimuláció eredménye jellemzően egy rácsháló (raszter).
Egyszeres nézőpont esetén: bináris térkép, ahol a cellák értéke 1 (látható) vagy 0 (takarásban van).
Több nézőpont esetén (Kumulatív viewshed): a térkép azt is megmutatja, hogy a terület egy adott pontja hány különböző megfigyelőpontból látható egyszerre (pl. hány mobiladótorony "lát rá" egy adott épületre).
